iGOM Logo
Január 31-ig érvényesek a tavalyi parkolóbérletek

A 2019. évben megváltott éves és lakossági engedélyek 2020. január 31. napjáig…

Testületi beszámoló - 2020.01.23.

Karácsony és újév között igazgatási szünet lesz az önkormányzati hivatalban, az óvodák…

Gyalogost gázolt a szlovák sofőr, bíróság elé állhat

A 30 éves férfi egy gyalogosnak okozott súlyos sérülést. Az Esztergomi Rendőrkapitányságon …

100 százalékban hibridet gyárt 2020-ban a Magyar Suzuki az EU piacra

A Magyar Suzuki tavaly decemberben megkezdte a hibrid járművek sorozatgyártását esztergomi…

Esztergomból deportált zsidókra emlékeztek

2017-06-18 20:50 Forrás: Esztergomi Morzsák

A mai napon az 1944. június 5-én Esztergomból deportált zsidókra emlékeztek meg a Petőfi utcai zsidótemetőben. A szertartást Szerdócz J. Ervin újpesti rabbi végezte. Romanek Etelka, Esztergom polgármestere külföldi tartózkodása miatt nem tudott részt venni az eseményen, ezért levélben köszöntötte az emlékezőket.

Jaross Andor belügyminiszter rendeletei alapján Esztergom vármegye alispánja (Igaz Lajos) 1944. május 2-án intézkedett a város és a járás zsidóinak összetelepítéséről, amelynek határideje május 12. délelőtt 11 óra volt.

Május 4-én az alispán az összeköltöztetendő zsidók számára kijelölendő házakról is intézkedett. Dr. Etter Jenő polgármester, akinek korábban nagy szerepe volt a lengyel menekültek megsegítésében, igyekezett tompítani a rendeletet. Ezzel kapcsolatban az alábbiakat írta az alispánnak: „A lakások az egész város területén elszórva fekszenek és nincs egyetlen utca vagy városrész, ahol a zsidók nagyobb számmal élnének vagy laknának, mint a keresztény polgárok. Így Geto [sic!] kijelölésének alapfeltételei nincsenek.”

Esztergomban ebben az időszakban 406 zsidó élt 178 lakásban. Május 11-én a járásbeli zsidókat is Esztergomba telepítették, ahol végül 530 főt költöztettek össze 39 házban, összesen mintegy 178 szobában. Az áttelepítések során 13 keresztény családot és 18 albérlőt is kitelepítettek, akiket cserelakásokban helyeztek el.

Ezt követően az Esztergomba beköltöztetett zsidók közül 32 főt adtak ki különengedéllyel munkára, 18 férfit munkaszolgálatra hívtak be, 5 főt pedig internáltak.

Az összeköltöztetés során összesen 107 zsidólakás „szabadult fel”, amiből 17 komfortos volt. Mindemellett 40 zsidó üzlethelyiséget zártak le. Feltételezhető, hogy Esztergomban is sokan érdeklődhettek az üzletek, vagy azok árukészletének átvétele iránt, ugyanis külön cikkben hívta fel a figyelmet arra az Esztergom és Vidéke, hogy „teljesen céltalan a hatóságokat ilyen kérelmekkel ostromolni. A hatóságok ezeket a beadványokat anélkül, hogy azokkal érdemben foglalkoznának, válasz nélkül irattárba helyezik. Hasonlóképpen céltalan az olyan kérelmek előterjesztése is, amelyben egyesek vállalatvezetői minőségben való kirendelésüket kérik. A lezárt zsidó üzletek élére ugyanis csak abban az esetben kerül vállalatvezető, ha az üzlet fenntartására honvédelmi vagy közellátási érdekből feltétlenül szükség van. Vállalatvezetőket az ilyen üzletek élére különben sem személyes jelentkezés útján, hanem az illetékes szakma javaslatára és elsősorban a vállalat megbízható, keresztény alkalmazottai közül rendelnek ki.”

1944 májusában korlátozták a zsidók fürdőlátogatását is. A gőzfürdőt a férfiak hetenként egyszer, keddenként délelőtt 11 órától délután fél 3 óráig, a nők ugyanezen a napon délután fél 3 órától este 6 óráig vehették igénybe. A kádfürdőt ugyancsak keddenként, délelőtt 11 órától esti 6 óráig használhatták.
Az esztergomi zsidókat 1944. június 5-én először Komáromba deportálták, ahol a helyi gettót a Monostori erődben rendezték be. A mintegy 2000 főnyi helyi zsidóságon kívül ide kerültek Ács, Baracska, Biatorbágy, Bicske, Ercsi, Esztergom, Felsőgalla, Galánta, Guta, Kajászó, Kisbér, Kolta, Martonvásár, Oroszlány, Perbete, Pusztazámor, Sóskút, Szár, Tárnok, Tata, Tatabánya és Vereb települések zsidó közösségei is. A Komáromba deportált 5500 zsidót június 13-án és 16-án indították útnak Auschwitz felé.

A megérkezést követően a gyermekeket és nőket különválasztották a férfiaktól, majd gázkamrákban meggyilkolták őket.

Többen más táborokba kerültek, így például az esztergomi rabbi is, dr. Spiegel Ármin is. Egy mauthauseni politikai fogoly így emlékezett vissza rá: „Zsidó pap ugyancsak egy volt a foglyok között, az öreg esztergomi rabbi. Ő is imponáló bátorsággal imádkozott híveivel minden zsidó fogolytársunk halálakor vagy más alkalommal, egészen addig, amíg maga is áldozatává nem lett az emberpusztító, életölő mauthauseni rabsorsnak. Hivatásbeli bátorságáért igaz tisztelettel őrizzük meg emlékét mi, katolikus fogolytársai is.”

1945. június 26-ig mindössze 31 fő deportált tért haza Esztergomba.

 

Szólj hozzá!

Olvastad már?

Piliscsaba és Leányvár között nem közlekednek a vonatok

Frissítés: Piliscsaba és Leányvár között újraindult a vonatközlekedés, a helyszínelést…

2020. február 1-től változik az ügyfélfogadási rend a Hivatalban

2020. február 1-től változik az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadásának …

Folyamatosan végzi a síkosságmentesítést a Zöld-Út Kft

A zoldfelulet@zoldutesztergom.hu címen is várják a bejelentéseket.

Kisebb létszámmal működik a jövőben a Polgármesteri Hivatal

136 főről 104 főre csökken az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal létszáma.…

© 2017-2020. igom.hu | Impresszum | hello@igom.hu