iGOM Logo
A Jó Pásztor Kápolna mellett az altemploma is megújul

Az altempolm újra temetkezési hely lesz, keresik a jelenlegi sírhelyekben fekvők…

Hernádi Ádám Esztergom új polgármestere

10379 fő járult vasárnap az esztergomi urnákhoz. A szavazók 58,28%-a Hernádi Ádámot…

Adatvédelmi aggályok az esztergomi polgármesterjelölt kampányoldalán

Közérdekű bejelentés érkezett az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába az egyik esztergomi…

Suzuki: Az autózás jövője

A Suzuki szerint az elektromos autók szélesebb körű elterjedésére azonban még várni kell,…

Vándorkiállítás - Barcsay mester és tanítványai

2017-05-10 10:37

Május 12-én 19 órakor Barcsay mester és tanítványai címmel nyílik szitanyomat vándorkiállítás a Dzsámiban.

Barcsay Jenő a 20. századi művészek nagyjai közé tartozott. Nemcsak alkotásai miatt került ebbe a jeles társaságba, hanem oktató munkája miatt is, hiszen többek között olyan tankönyvet adott a világnak, amelyet mind a mai napig használnak, a Művészeti anatómiát.
A jelen kiállítás anyaga olyan szitanyomatokat tartalmaz, amelyek vándorkiállítás formájában a 30. állomására érkezett. A Barcsay örökség gondozói, a Barcsay Képzőművészeti Alapítvány alapítói – Kónya Márta és Kónya Ferenc - három tanítvány munkáit is a mester alkotásai mellé válogatták. Balogh László, Deim Pál, Konok Tamás nemcsak a szakma fortélyait tanulták Barcsay Jenőtől, hanem megismerkedésüktől a végső búcsúig baráti viszonyban voltak egymással. Ez a kiállítás négyük munkásságának egy nagyon lényeges időszakát, metszetét mutatja be.

 

Részlet Feledy Balázs művészeti írónak a vándorkiállításhoz írt esszéjéből:

 

Barcsay  Jenő 1900-ban született Erdélyben, a Mezőségben, Katona községben. 1910-ben került Kolozsvárra, a következő évben Szamosújvárra, majd a nagyenyedi Bethlen Kollégiumba.   1918-ban tesz érettségi vizsgát, majd főiskolai tanulmányait 1919 és 1924 között végezte Budapesten. Nagyra becsült és általa is sokat emlegetett mesterei Rudnay Gyula és Vaszary János voltak.  1925-ben állít ki először. Már korábban tagja lett a Szentendrei Festők Társaságának, de csak 1929-ben járt először Szentendrén. A város döntően hatott festészete és élete későbbi alakulására. Hatott rá a táj, emlékeztette szülőföldjére, s részese lett a Vajda, Kassák által képviselt művészi tendenciák további alakításának, formálásának, teremtésének. 1945-ben hívták meg a Magyar Képzőművészeti Főiskolára az anatómia és szemléleti látszattan professzorának, 1946-ban kinevezték főiskolai tanárrá. Később világhírű könyve, a Művészeti anatómia először 1953-ban jelent meg. Először 1954-ben részesült Kossuth díjban. Az oktató munka során is alapműveknek tekintett további munkái, az Ember és drapéria 1958-ban, a Forma és tér 1966-ban jelent meg.  Negyedszázad oktatói munka után 1970-ben vonult nyugalomba, de  a főiskolával tovább őrizte eleven kapcsolatait, s egyre több időt töltött Szentendrén. A műveiből összeállított szentendrei Barcsay Gyűjtemény, mint állandó kiállítás 1978-ban jött létre.  Ekkor kijelentette: „Szentendre nélkül nem tudnám elképzelni piktúrámat…” 1985-ben ismét elnyerte a Kossuth-díjat. 1988-ban hunyt el Budapesten, hamvai a Fiumei úti sírkertben nyugosznak.

 

Balogh László 1930-ban született Szentendrén. A történelem viharai és felkészülése késleltette főiskolai tanulmányainak megkezdését, amelyet 1951 és 1957 között folytatott, Konecsni György növendékeként. Barcsay Jenővel egészen fiatalon szoros kapcsolatba került - azon túl természetesen, hogy tanára volt a főiskolán -, melyet segített szentendreisége, s festői vonzalmainak iránya.  Első egyéni kiállítását 1964-ben rendezte a budapesti Fiatal Művészek Klubjában.  Emblematikus tömörségű dinamikus szín- és formakapcsolatokból építkező művészete letisztult képi fogalmazást jelez. Életművét festészeti szempontból ítéljük meg jelentősnek, annak azonban szerves része grafikusi munkásságának tág panorámája. Szentendrén él és dolgozik, szülővárosa díszpolgára. Munkácsy díjas (2006), a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitűntetés birtokosa (1994).

 

Deim Pál 1932-ben született ugyancsak Szentendrén. Hosszú felkészülés után 1958 és 1963 között volt a Képzőművészeti Főiskola hallgatója, ahol Ék Sándor és Pap Gyula is tanára volt, mestereinek  Vajda Lajost, Gadányi Jenőt  tekinti, s természetesen Barcsay  Jenőt, aki anatómia tanára volt.  Első egyéni kiállítását 1965-ben rendezte a budapesti Mednyánszky Teremben. Festői munkásságával együtt jelentős képgrafikusi és szobrászi életműve. A hetvenes évektől alakul ki személyes formavilága, melynek először szerves része az idolként megjelenő emberi alak. A figura és a tér, az organikus forma és a geometrikus szerkezet, a tudatosság és intuíció összegződik a csak rá jellemző motívum-struktúrákkal. Szentendrén élt és dolgozott. A Magyar Művészeti Akadémiának megalakulása, 1991 óta tagja.  Munkácsy díjas (1985), kiváló művész (1991), 1993-ban Kossuth díjjal tűntették ki, 2014-től haláláig a Nemzet Művésze. 2016. május 9.-én hunyt el.

 

Konok Tamás 1930-ban született Budapesten. Győri gimnáziumi tanulmányai után a Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél növendéke volt 1948 és 1953  között, ahol Barcsay Jenő az anatómia tanára.  A főiskola elvégzését követően csak dekoratőrként dolgozhatott. Fontos volt életében Rozsda Endre, Barta Lajos, Bálint Endre megismerése, akikkel később Párizsban is kapcsolatban állt. Barcsay Jenő ajánlásával 1957-ben Derkovits ösztöndíjban részesült, s 1958-ban Párizsban tölthetett fél évet, mint ösztöndíjas. 1960-tól Párizsban, majd a hetvenes évek elejétől Svájcban élt. Első önálló kiállítását Párizsban rendezte, 1960-ban. Letisztult formavilágú geometrikus absztrakcióra építő képi világa a hetvenes évek eleje óta jellemzi festészetét.  Húsz évig nem állított ki Magyarországon, amely 1980-ban tört meg, győri kiállításával. Kossuth díjas (1998), a Széchenyi István Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja (2004), a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja (1998), valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetettje.

Szólj hozzá!

Olvastad már?

Idén is kapnak ajándékutalványt az idősek és nagycsaládosok

A 70 évnél idősebbek automatikusan részesülnek az 5000 forintos utalványban, a…

Folytatódik a Jó Pásztor Kápolna felújítása

Ez év tavaszán emelték helyére a Jó Pásztor Kápolna huszártornyát, az azóta eltelt…

Maráz Zsuzsi ismét az első helyen végzett a nők között a Spartathlonon

Az Athén és Spárta közötti 246 kilométeres távon az esztergomi Maráz Zsuzsi az első helyen …

Az ellenzéki programok

Nagyjából egy héttel a választás előtt az Egész Esztergom és a Szeretgom is bemutatta…

© 2017-2019. igom.hu | Impresszum | hello@igom.hu